Monthly Archives: February 2016

Az öntvénykészítés menete

Posted on

1.2.1 Az öntvénykészítés menete

  • Azt a jelenséget, amikor egy szilárd anyag (öntészeti előgyártmány, nyersvas stb.) rácsszerkezete összeomlik, halmazállapota folyékonnyá válik, megömlesztésnek nevezzük.

A  ferrofoszfort vékonyfalú öntvények gyártásakor a hígfolyósság növelésére adagoljuk az ötvözetbe, míg a ferrokrómmal az öntöttvas tűzállósága növelhető.

1. A  tervezés

Kerülni  kell  az  öntvény  méreteihez  képest  kicsi,  és  kiugró  részeket. Kerülnünk  kell  az  anyaghalmozódásokat,  a  nagy-mértékű  keresztmetszet-változásokat  is,  mert  ezek  az  öntés  során  szívódási  üregeket,  folytonossági  hiányokat  okozhatnak. Figyelembe  kell  venni  az  öntvény  anyagának  szilárdsági  tulajdonságait  is,  tudvalevő,  hogy  az  öntvény  nyomó  igénybevételnek  igen  jól  ellen  áll,  de  a  húzásnak  nem.

2. Mintakészítés

A  minta  a  készítendő  munkadarabnak  a  zsugorodással  megnövelt  pozitív  mása. (7/b ábra).

  • Minta az öntvény alakjával csaknem azonos. A mérete mindig valamivel nagyobb az öntendő tárgyénál, mert a dermedésük során a fémek és ötvözeteik zsugorodnak. A számítás során szürkeöntvényeknél 1%, az acéloknál 1,4 %, az öntészeti színesfémeknél (bronzok) 0,9 %, míg a könnyűfémeknél (alumíniumötvözetek) 2,4 % értéket vehetünk figyelembe a zsugorodásra (hozzávetőleges adatok, mivel értéke az öntvény méretétől, az anyag pontos összetételétől is függ). A minta méreteit a forgácsolással megmunkálandó felületeknél szintén meg kell növelni.

Gyakran  biztosítanunk  kell,  hogy  a  fém  ne  folyhasson  a  formának  abba  a  részébe,  ahol  üregnek  kell  maradnia.  Ezért  az  üreg  méreteivel  egyező  testet,  ún.  magot  (7/c ábra)  kell  a  formába  helyeznünk.  Anyaga  szintén  tűzálló,  előállítására  a  magszekrény  (7/d ábra)  szolgál.  Anyaga  fa  vagy  műanyag.

3. Formakészítés

  • Az öntvény negatív alakja a forma. A forma készülhet egyszeri öntésre alkalmas anyagból, pl. formahomokból vagy többszöri öntéshez megfelelő anyagból, pl. fémből. Mivel a fémforma, az ún. kokilla többször is felhasználható, ezért rendszerint tömeggyártásnál alkalmazzuk.

7.ábra Csőtoldat  kézi  formázása a) öntvényrajz  b) minta  c) mag d) magszekrény e) alsó mintafél beformázása f) felső mintafél  beformázása g) kész forma a behelyezett maggal h) kész öntvény

4. Öntés

A fémminőségtől függő olvasztó-berendezésben előállított  fémet  és  az  ötvözeteket  többféle  módon  lehet  a  formába  önteni,  úm. hidrosztatikai  nyomással  (gravitációs  öntés)  és  külső  nyomással  (pörgető vagy centrifugál öntés, fröccsöntés, présöntés és vákuumöntés)

Gravitációs vagy hidrosztatikai öntéssel töltjük meg a homokformákat, de legtöbbször a fémformákat is. Ilyenkor a forma nyugalomban van, és a folyékony fémre öntés közben csak a nehézségi erő hat. A formát nem szabad magasról önteni és vigyázni kell arra is, hogy a fémsugár öntés közben ne szakadjon meg. A nagy öntési távolság miatt a fém elmoshatja a formát, míg a megszakadó  fémsugár  zárványosodást idézhet elő. A forma megtöltését felülről, alulról és oldalról is végezhetjük. Az öntési mód kiválasztását igen sok körülmény, de elsősorban maga az öntvény anyaga befolyásolja.

Pörgető  vagy  centrifugál  öntést  forgástest  alakú  (csövek,  fogaskerekek,  dugattyúk,  hengerek  stb.),  de  tetszés  szerinti  formájú  öntvények  előállítására  is  kiválóan  alkalmazható.

A pörgető öntés lényege, hogy a folyékony fémet forgó formába öntjük. A jó formakitöltést  és  a  belső  felület  (üreg)  kialakítását  a  centrifugális  erő  biztosítja.

A fröccsöntés lényege az, hogy nagynyomású gázzal vagy dugattyús préssel a folyékony fémet különleges acélból készült, igen gondosan megmunkált formába lövelljük (fröccsentjük).

A fröccsöntés csak nagyobb darabszám esetén gazdaságos. Főleg könnyűfém ötvözetek és hőre lágyuló műanyagok öntésére alkalmazzuk. A fröccsöntéssel előállított kész munkadarab méretpontos  és sima felületű lehet és az eljárás igen termelékeny.

 A présöntés elvileg a fröccsöntéshez hasonló, mivel azonban a préskamra nincs hevítve, nagyobb nyomással dolgozik, mint a fröccsöntőgép. A nyomás a normál légnyomás több százszorosa is lehet

A  vákuumöntés  a  nyomásalatti  öntések  új  változata. A  vákummöntés  lényege,  hogy  a  formából  0,04 MPa  nyomásig  kiszivattyúzzuk a  levegőt,  a  folyékony  fémet  pedig  dugattyúval  a  légritkított  formaüregbe  lövellik. A forma kitöltését a vákuum segíti  elő.

Fémöntödei homokforma kialakítása

Posted on

Készítette: Bencsik Dániel – Alvin-Plast Kft.

Fémöntés

A fémöntés lényege, hogy a megolvasztott fémet olyan előre kialakított üregbe öntik, melynek alakját felveszi, és kihűlése után biztosítja a kívánt végső formát.

A jellemző öntödei végtermékek közé sorolhatók egyrészt a gépjárműmotorok alkatrészei úgy, mint a motorblokkok, fő-, és vezérműtengelyek, hengerek, dugattyúk, féknyergek; az iparban alkalmazott víz-, és gázszelepek, szivattyúházak, és szivattyú járókerekek, gázturbinák házai-, és lapátjai; továbbá az olyan használati tárgyaknak, mint a szerelvények, a kilincsek, a vízcsapok, a kádak vagy a kávéfőzők.

Az öntészeti technológiák típustól függően a gyártási költségek, a termelékenység, az önthető munkadarab súlya, mérete, és pontossága, illetve az öntvény felületi minősége, a falvastagsága, és az elkészített öntvény megmunkálhatósága nagymértékben eltérhetnek egymástól.

 

Homokforma

Az egyik legrégebbi és talán a legszélesebb körben alkalmazott öntészeti technológia az úgynevezett homokformázás azon belül is a nyers homokformázás[1], melyben leggyakrabban a homok kötését és a tixotrópiát a vele összekevert agyag biztosítja. Egy homokforma (1. ábra) minden alkalommal osztott.

Homokforma részei

 

 

A formaüreget (a minta külső alakja) az úgynevezett minta segítségével lehet elkészíteni, amely lehet elvesző (viasz, polimerhab stb.), vagy többször használatos (fém, fa műanyag stb.). Az utóbbit minden alkalommal öntés előtt el kell távolítani. A minta gyakorlatilag a munkadarab olyan pozitív mása, amely ráhagyásokkal, magjelekkel, öntési ferdeséggel, és legtöbbször egy úgynevezett beömlő rendszerrel rendelkezik.

A mag, azáltal, hogy megakadályozza a folyékony fém behatolását a munkadarab üregeibe, magszekrények kialakítására ad lehetőséget. Így kialakítva az üreges öntvény belső alakját.

A már említett beömlő rendszer a folyékony fém meghatározott helyére (formaüreg) történő beáramlását biztosítja.

A magok elhelyezését és rögzítését a magjelek biztosítják.

 

Homokforma kialakítása (2. ábra)

Homokforma kialakítása

A homokforma elkészítésének első lépése az alsó mintafél formázó lapra történő ragasztása vagy csavarozása, melyet a formaszekrény kialakítása követ. Az alsó homokforma kialakításának utolsó művelete a homokkal kitöltött formaszekrény sajtoló illetve vibrációs, rázó-formázó gépekkel történő döngölése.

A második lépés a felső mintafél elkészítése, amely szinte teljesen megegyezik az alsó mintafél kialakításával.

Üreges termékek gyártásához magszekrény kialakítására van szükség, melynek kialakítása magok segítségével érhető el. A magokat – a termék bonyolultságától és a mag típusától függően – a minta behelyezése előtt, vagy a mintaformázást követően kell elhelyezni, melyet a magjelek segítik.

A mintafelek összeillesztése és a megfelelő súlyozások kialakítása után a homokforma fémöntésre kész.

 

Mintakészítés homokformázáshoz

A homokforma kialakításához szerszámra (negatív forma) van szükség, melyhez a mintakialakításhoz képest kisebb kopásállóságú poliuretán (esetleg epoxi) rendszerek használata ajánlott (3. ábra). A kopásállóság kialakítása, illetve a gazdaságosság érdekében töltőanyaggal történő töltésük ajánlott. Töltőanyagként leginkább alumínium trihidrát alkalmazható, melynek mennyisége akár többszöröse is lehet, mint a gyantarendszer mennyisége. Bekeverését a két összetevőbe (poliol/izocianát) külön-külön érdemes elvégezni.

 

Negatív forma (szerszám) kialakítása

Negatív forma (szerszám) kialakítása

 

 

Kis öntési ciklusszámú minta kialakítása

Kisebb – 10 000-15 000 – öntési ciklusszám elérése érdekében kemény, üveggyönggyel töltött úgynevezett „fastcast” (gyorsöntő) rendszerek alkalmazhatók, melynek kiöntése (4. ábra) a negatív szerszám viaszos formaleválasztózása után történik.

Kis öntési ciklusú minta kialakítása

Kis öntési ciklusú minta kialakítása

Kis öntési ciklusú minta kialakítása

 

Mag illetve nagy öntési ciklusszám kialakítása

70 000-100 000 öntési ciklusszám esetén „rugalmas”, nagy kopásállóságú rendszerek használhatók. Kisebb öntvények esetén önmagában (5. ábra), nagyobb öntvények esetén kéregként való alkalmazásuk célszerű (6. ábra).

 

Nagy öntési ciklusú minta kialakítása

A mag kéregének kialakítása - Szerszám formaleválasztása

A mag kéregének kialakítása - Kéregréteg kialakítása

A mag kéregének kialakítása - Szerszám felöntése szerszámgyantával

A mag kéregének kialakítása - Kéreg felöntése nagy kopásállóságú rugalmas gyantarendszerrel

 

A cikk Németh Árpád „Öntészet” kézirata, illetve Bencsik Dániel és kollégái (Kovács Péter – Axson Technologies, Reszegi János – Alvin Plast Kft) általi kutatás-fejlesztés és termékfelhasználás alapján íródott!

——————————————————————–
[1] A nyers homokformázás kötőanyaga az agyagon kívül lehet vízüveg, fenol-, karbamid-, vagy furángyanta.

Maghomok készítés házilag

Posted on

Maghomok készítés

Formázó homok készítés – videó

Posted on

https://www.youtube.com/embed/HHk-zvJ_jr4” target=”_blank”>Videó

Egy látványos videó

Posted on

Casting the Future

Szakkönyv 3.

Posted on

Ismét egy hasznos könyvet ajánlok :

Pintér András : Kézi formázás

kézi formázás

Szerző
Pintér András
Szerkesztő
Hont László
Izsák Sándor
Molnár János
Szentkúti Károly
Műszaki Könyvkiadó (Budapest) , 1958
Ragasztott papírkötés , 146 oldal
Sorozatcím: Ipari szakkönyvtár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: 174 db fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 40 073

Melyik a jobb kohó?

Posted on

Ezen az oldalon összehasonlítják a faszenes, kokszos és a gázzal működő olvasztás előnyeit, hátrányait :

Melyik a jobb ?

http://www.backyardmetalcasting.com

Posted on

Egy angol nyelvű, hasznos gyűjtőoldal a fémöntészet témaköréből:

backyardmetalcasting.com

Szakkönyv 2.

Posted on

Talán ez a legjobb szakkönyv a témában! Az érdeklődőknek kötelező darab.

Roland Irmann – Aluminium öntés 1954

Alumíniumöntés

Kiadó:
Nehézipari Könyvkiadó
Súly:
200 gr
ISBN:
0669000445619
Kiadás éve:
1954

Öntés agyagmintába

Posted on

Végeztem egy kísérletet, amiben kipróbáltam az agyagmintába való öntést. A mintát agyagba nyomtam majd cserépkályhában magas hőfokon kiégettem. A kiégetett formába öntöttem az alumíniumot. Konklúzió : Az agyagformának kiégetés után nagymértékben változik a mérete, kisebb lesz.Ezt a mintázásnál figyelembe kell venni. A felületi minősége nagyon jó az agyagnak. Szép sima lesz az öntvény. Látható, hogy a bordák nem teljesen folytak ki. Gondolom ez a beöntés hiányosságai miatt történt. A legutólsó képen egy alumínium üdítős doboz látható, amit homokba ágyazva a felesleges, maradék fém kiöntéséhez használtam fel. Ezt a következő öntésnél csak bele kell tenni az olvasztó tégelybe.